|
kicsit
nehéz szívvel kezdek neki e rész megírásának, mert tudom mennyi munka
fog még lefolyni a Dunán a faligép kiteljesedéséig. haladás
természetesen történt bõven, így indokoltnak láttam elkezdeni az
összefoglalót.
kábel a rengetegvan
az elsõ tervek szerint a még hiányzó dvd meghajtó az erõsítõ alá került
volna. ezt fõleg lustaságom indokolta, mert a korábban használatban
lévõ konnektorok miatt az erõsítõ kicsit feljebb volt a lehetséges
minimumnál. végül erõt vettem magamon és lejjebb csavaroztam, így a
dvd-meghajtó emberi magasságba emelkedhetett. az erõsítõ maga nem volt
túl magasan, de tudtam, hogy a center hangszóró csak az erõsítõ fölé
fog elférni, ez pedig predesztinálja a tévé legalsó pontját is. mivel
tévé még nem volt, nem tudtam mindent elõre megtervezni, a kábeleket
azonban nem kevés munkával normálisan összepakoltam.
az eredeti terv, miszerint modern sata dvd-eszközt fogok
használni
rövid úton kudarcba fulladt amikor kiderült, hogy sem az alaplapi, sem
pedig a pci sata vezérlõre (siliconimage 3112 ill 3512) dugva nem volt
hajlandó elindulni a számítógép. egy ideig eljátszódtam vele, hogy
lehúzogatom indításkor a sata kábelt, mert utána gond nélkül
használható volt. végül feladtam és kicseréltem egy átlagos pata
dvd-íróra, melyhez az egyik nagy elektronikai boltban vettem méteres
szalagkábelt 599 forintért. a kábel korát csak tippelni tudom, de a
csomagoláshoz használt befõttesgumi por alakban távozott a dobozka
kinyitásakor.
megszakított bakup
volt még egy hosszú és felesleges vargabetûm, mivel nem mûködött
tökéletesen a bakup merevlemez. ezt én jobb híján a táp adott ágának
gyengeségére fogtam, így logisztikai okokból egy méternél hosszabb
toldalékot kellett forrasztanom a következõ csatlakozóig. a szép az
egészben az volt, hogy ez nem oldotta meg a problémát, így feleslegesen
lett kissé kusza a tápellátás. kizárásos alapon az irq-kat vettem
ezután célba, ami jó tippnek tûnt, hiszen a két sata-vezérlõ és a
videokártya mind a 11-es irq-n lógott. elõkaptam hát a manuált,
gondoltam csak leírják merre hány óra.
a manuálban viszont mindössze egy számomra értelmezhetetlen táblát
találtam, így jobb híján elkezdtem próbálkozni. sajnos a bios nem úgy
van megalkotva, hogy abban egyértelmûen be lehessen állítani pl az
egyes slotok irq-ját, nekem más lapokról pedig ilyesmi rémlett. azért
végigpróbálgattam minden elképzelhetõt, már a paralell, irda portok és
a pata vezérlõ letiltásától sem riadtam vissza.
persze ugyanezt végigjátszottam olyan kombóban is, hogy az eszközöket
egyenként pakolgattam bele a különbözõ slotokba. ezt akkor adtam fel,
mikor az egyik beállításnál végre külön irq-t kapott a két sata
vezérlõ, ennek ellenére ugyanúgy megfagyott bakup közben percenként pár
másodpercre a gép. az egyetlen elméleti lehetõség, amit nem játszottam
végig az elsõ pci slot próbája, ehhez nem férek hozzá a vga borda
miatt. egyelõre ez van, ha valakinek mentõ ötlete támad ne tartsa
magában.
ultrarövid
nem kis retrospekcióval ott kezdem a történetet, hogy gyakorlatilag a
német fta (aka szabadon fogható) mûholdas adásokon nõttem fel. a már
akkoriban is szánalmasnak mondható magyar kínálat helyett napi 4-5 órát
töltöttem Homerrel, Picard kapitánnyal, MacGyverrel, Hannibal Smithtel
és mitagadás változatos mellméretû és mellszõrzetû életmentõkkel is. ez
sokat segített német nyelvtudásom csiszolásában és mint utólag kiderült
viszonyítási alapként egészségesen kritikussá is tett a reklámokkal és
a magyar tévébõl áradó sok más okossággal szemben.
késõbb saját mézeskalács-házikónkba a upc directet köttettük be, ez
kényelmes és modern megoldásnak tûnt. ugyebár nincsen kábeltévés
villámcsapás-veszély, van viszont digitális minõség, mûsorfüzet, sok
csatorna és még sorolhatnám az elvi elõnyöket. ahogy a használat során
kiderült a való világ kicsit máshogy fest: akadozó és kockásodó képek,
halódó beltéri és tehetetlen ügyfélszolgálat jellemezte a
szolgáltatást. ezt csak tetézte, hogy gyakorlatilag csak az rtl és tv2
adásait néztük rajta (najó, néha királyit is). próbáltam volna
átcsoportosítani a csatornákat, hogy kis übermensch németet is
csempésszek az életünkbe (az upc astra 19,2-re van belõve), de azok
fixre voltak drótozva a beltériben.
beszereztem hát egy szobaantennát eredeti "erõsítõ" alkatrésszel, de
ezzel nem voltunk kisegítve. erõlködött szegény, de a 4 magyar közül
egyet sehogyse, egy másikat csak hangyacsatásan sikerült megfognia.
sebaj, bevetettem a nehéztüzérséget és vettem egy tekintélyesebb méretû
tetõantennát, ez már csaknem 4000 forintba került. ezt (és a korábban a
ház oldalsó falára szerelt upc tányért) felfogattam a tetõ egy
póznájára, majd közös megegyezéssel felmondtuk a upc szerzõdést. így
éltünk-éldegéltünk egy jó darabig, nem éreztük különösebb hiányát a
külföldi csatornáknak.
a szkájnet ébredése
bennem azonban idõvel egyre erõsödni kezdett az igény valami
normálisabb, igényesebb tévézésre. egyre nehezebben viseltem a
vérhíradókat, a barátok köztöt és azt a rengeteg átlátszó hulladékot,
amit a t. készítõk belelapátolnak az egyes helyi csatornák napi 24
órájába. Gyõzike? ásóka? tisztíccsa? elfoglalta? feloszlatta? nemár. a
terv végülis nem volt bonyolult, venni kell egy digitális beltérit és
máris mehet a buli. pár hónapja gyakorlatilag már vásárlás elõtt
álltam, amikor kedves kollégám egyik nap pakkot kapott. mutatja nekem
mi van benne: egy pci kártya meg távirányító. no ettõl még nem estem
hasra, de megemlített pár dolgot emellé: ez egy skystar
2 dvb-s tuner, mûholdas-digitálisos vevõjószág, és csomó szoftveres
kiegészítõ van hozzá. mivel mindezt 12900 huf-ért árulták, elsõre
kicsit bizonytalan voltam. küzdöttem már hosszú éjszakákon át (analóg)
tunerekkel, nekem eddig "örülök ha valahogy túlélem" jellegû volt a
dolog. ennyi pénzért kicsit kételkedtem ebben is.
mivel nem laktam messze megkértem próbáljuk bele ebédszünetben a
faliszámítógépbe, hátha. otthon kis kábelvudu és a gyanús nevû telepítõfájlok importja
után az alábbi módon kezdett öntudatra ébredni:
a rettentõ sok betû meg szám, ami hangoláskor vadul
szaladgálni kezdett
a képernyõn nagyon tudományosan nézett ki, úgyhogy kezdett tetszeni a
dolog. hát még mikor végzett és elindítottam a mellékelt tévénézõ
programot... csak vigyorogtam mint a tejbetök, mert a koax kábel
vagdosással-szereléssel összesen fél óra alatt mûködõ, kristálytiszta tévéadás jelent meg a monitoron. ha jól emlékszem
még aznap megrendeltem én is egy hasonszõrû kártyát, és azóta is csak
szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni a teljesítményérõl. nem fagy, nem
akad, minden szoftver mûködik vele és még hosszan sorolhatnám. a
legnagyobb baja talán az usb-s távirányító, ez kicsit primitív. sebaj,
lesz még rosszabb is.
az adásról röviden annyit, hogy az astra 19,2 mûholdon több száz
csatorna fogható, ezekbõl persze elenyészõben beszélnek az általam is
ismert nyelvjárások valamelyikében. végülis vannak a német adók, német
és angol/amcsi hírcsatornák, sok zenetévé meg persze az érem másik
oldala: az Al Jazeera. ebbõl ahogy néztem van "light" verzió is angol
nyelven, ott inkább beszélnek és nem a konvojrobbantásokat mutogatják.
biztos vannak sportcsatornák is, ezek nálam érdeklõdés hiányában
elmaradtak.
a kép mindenhol 720x576 mpeg2, vagyis dvd minõség. a filmeket
jellemzõen 16:9-ben sugározzák, a hang ilyenkor részben 5.1 dolby
digital-ra vált sztereóról. az mpeg2 streamet simán lehet menteni
lemezre, kb egy dvd-nyi mérettel lehet számolni filmenként (ki hitte
volna...). a hd-vételrõl annyit, hogy ez a kártya csak egy-két demo hd
csatornát tud fogni, amelyek dvb-s (és nem dvb-s2) szabvány szerint
sugároznak. egyszer-kétszer nekifutottam már, de hogy õszinte legyek
még nem találtam meg egyik hd csatornát sem. kíváncsi vagyok rá pedig,
hogy elfutikálna-e a gépen a (gondolom részben 720p) hd
tévéadás.
a sima csatornákkal a 2600+ athlon xp-n 20 és 40% közötti terhelést
produkál az eszköz, tehát akár az elõzõ részben taglalt 1 ghz-es
felezõvel is elfutikál. ez utóbbi beállítás mellett persze már
kényelmetlenül laggos az internet, email és úgy általában amit közben a
gépen csinálnék, úgyhogy tévézéskor inkább felnyomom teljes sebességre.
bár még nem próbáltam, de a felvételre is elég kell legyen a félgõz,
normál órajelen meg se kottyan neki. az eddigiek szerint tényként
kezelem a csodafagyver tuningolt verziójának, egy skystar
hd kártyának a mielõbbi beszerzését, ez 31e hufért vevõ a hd
adásokra is. ahogy nézem már ezt is hd2-nek hívják, a legutóbbi világháború óta szerintem ez a
németek kedvenc száma, vagy legalábbis valami szinoníma a tökéletes
alkotásokra. ahogy olvasgattam hd-ban elég sokan sugároznak már, a
minõség mellett az új tévén nem kéne szenvedni a folyamatos
oldalarány-váltogatással se. persze az már nem kis pénz egy tunerért,
úgyhogy egy ideig valszeg pihen a virtuális bevásárlókocsi.
alkalom szüli a tévét
egyik szemem sírt, másik pedig nevetett mikor két hónapja a tévénk nagy
pukkanással átmeneti álomba szenderült. megszabadultam a vérhíradótól,
mert a korábbi analóg tuneren gyakorlatilag élvezthetetlen volt az
adás. a tévé elhullása a korábbi tervekhez is passzolt, ugyanis
középtávon egy lapostévé alkotta a végleges layout egyik fõ elemét. a
nappali nincsen túlméretezve, így a faligép koncept egyik fõ célja a
lehetõ legtöbb hely felszabadítása is volt. ez végülis a gépen már nem
múlt, hiszen jópár centivel laposabb volt az õt közrefogó hangfalaknál:
a nevetõ szemem mellett a másik azért sírt, mert így jó
idõre egy
kijelzõ elé kényszerültünk, nem volt lehetõség a számítógép párhuzamos
használatára filmnézés közben. a 17" monitor méretileg is elég soványka
volt, így a házimozi erõsen csökkentett módban üzemelt csak. mint
utólag kiderült a tévémentes idõszak egyfajta elvonókúrának is jó volt,
kedvesemet is egyre kevésbé érdekelte, hogy a rózsa presszó lakói közül
kinek van újabb lopós zabigyereke.
a tévéhiány természetesen további szelet csalt a lapostévé-beszerzés
vitorlájába, ami már egyébként is szépen dagadt a nappali
megszépülésének-megnövelésének ígéretétõl. mivel eképp sínen voltam,
végignéztem a kínálatot. a közgazdaságtannak hála a lapostévék ára jó
ideje masszív zuhanásban volt, így anyagilag is kivitelezhetõ volt a
projekt. egyetlen aggályom ezzel kapcsolatban az ezzel okozott
környezetterhelés volt, de ezt sajnos legyõzte a bennem lakozó
tudattalan fogyasztóborg. így utólag nehéz haragudnom rá, márcsak a kognícióm
asszonanciája miatt is.
a várható trend és az átlagos méretbeli igények miatt persze nem estem
túlzásokba, így kiválasztottam a legolcsóbb 82 cm-es, ezüst színû lcd
tévét. a választást segítette, hogy - bár termékeivel tapasztalatom
még nem volt - magyar a "gyártó" vállalat. persze a plasztikdobozon
kívül valószínûleg nem sok választja el ezt a tévét a Hanspree meg
Technika gyártmányoktól, azok feketék voltak. tovább konvergáltam a
hazai felé attól a ténytõl, hogy az ennél eggyel drágább lg márkából
többet lehetõség szerint nem vásárolnék. az elõd nem-legolcsóbb tévé 4
év alatt már kétszer volt szervízben, így gondoltam ha nem megy nekik a
tévégyártás én inkább nem adom alájuk a lovat. ha jól sejtem a
pukkanásos balesetek tipikusan alulméretezett kondikra utalnak, pedig
alapórajelen (100hz) járattam végig.
életem elsõ lapostévéjével teljesen elégedett vagyok. van rajta
vga-bemenet, ami ugyan kicsit csíkoz induláskor, de csak statikus és
egyszínû képernyõnél. talán beújítok majd egy kácsa-féle normális
kábelbe, de addig sem fáj különösebben. persze szokás szerint
feleszmélt bennem a vásárlóborg, miszerint kötelezõ haladnom a korral
és vennem egy dvi-hdmi kábelt. végül engedtem a csábításnak, de nem
jöttem ki túl jól a dologból. a problémák ott kezdõdtek, hogy elsõre
akárhogy kértem, nem jöttek ki a bitek a kábelbõl. gép restart után már
komolyabb volt a mozgolódás, de ekkor is leginkább azzal volt
elfoglalva a tündér, hogy összehányja az elsõdleges és másodlagos
képernyõket, nem pedig azzal, hogy normális méretben megjelenítse a
tévén a képet. az ati 9600xt-n csak egy dvi kimenet volt, még
cserélgetni se tudtam volna a kábeleket. több sikertelen próbálkozás
után elõkaptam a monitoretetés svájcibicskáját, a powerstripet.
gyanúm beigazolódott, a tévé a hdmi csatolón 1080i jelet
(1920x1080@29,97fps) volt csak hajlandó feldolgozni.
ezen még túl is tettem volna magam, bár amit javított a minõségen a
digitális átvitel, annyit gondolom rontott a leskálázás. szoftveresen
pozícionálni kellett pl a kép sarkait, amit nem is emlékszem mikor
csináltam utoljára. különösebb elvi okfejtésekbe ugyan nem bonyolódtam,
de egyenesebbnek tûnt az aránytalan 720p --> 768(a) konverzió a 720p
--> 1080i(d) --> 768 varázslatnál. ennek végeredményben nem sok
gyakorlati jelentõsége lett, lévén a hdmi beépített cicája a tv
mindenkori újrabekapcsolásakor ismeretlen helyre vitte a képet.
emellett szintén eltörpült az elsõdleges kijelzõk fura felcserélõdése
is, így maradt a jó öreg analóg megoldás. érdekességképpen megemlítem,
hogy a hdmi-n volt még egy számomra megmagyarázhatatlan jelenség. a
standard windows háttér (nem háttérkép) a szürke két árnyalatában
pompázott, egy egyszerû alakzatot formálva a tévé képernyõjére. ezt nem
fotóztam le, mert még én is kicsit hülyének néztem magam miatta, de
hogy ott volt, az biztos. vagy csak le kéne állnom az anyaggal.
wasziszt waf?
aki látott már nõt, gondolom közelítõleg el tudja képzelni milyen
érzelmeket váltott ki a ház asszonyából a fent képekkel is illusztrált
- és az elõdtévé által addig jótékonyan eltakart - bádogkémény a
nappali kellõs közepén. elborult kockalétem ellenére bevallom, még én
is húztam a számat miatta néha. persze a tévé méreteinek ismerete
ésvagy annak felszerelése nélkül nem lehetett takarólapot farigcsálni.
ezt követõen már relatíve egyszerû mûvelet volt elkészíteni egy
kultúrált elõlapot a masinának.
engedtem a nyomásnak és tõlem igen szokatlan
igényességgel még a két
láb alját is hajlandó voltam a többi bútorral egyezõ formájúra
fûrészelgetni, még hasonszínû pácot is kapott. lehet, hogy tényleg le
kéne állnom az anyaggal... mindenesetre a kivitelezést a lehetõségek
szerint leegyszerûsítettem, így a két összecsavarozott fenyõlapot csak
két primitív kampócska tartja a helyén. a megoldás a célnak persze
megfelel és olcsó is volt, így nem foglalkoztam vele többet. a tévé a
fent már említett szünetmentes < erõsítõ < center < tévé
felállás miatt kissé magasra került, de ez inkább csak szokás kérdése.
amint az látható az egész paraván igen lapos, a belsõ
fele 19,5 cm-re
van a faltól. így még maradt pár centi az erõsítõ elõtt, melynél az
eddigi tesztek szerint a túlmelegedés veszélye nem áll fenn. az
egyetlen apró csorba a jelenlegi kialakításban a tévé felfüggesztése,
ugyanis minden érvelésem dacára csak egy 3 centis toldalékot rakhattam
be a felfüggesztõ sín és a fal közé, így pedig hiányzik további kb. 2,5
centi, hogy síkban legyen az elõlappal. bár nem látszik, hogy a kémény
kialakítása így nem optimális, ezt rövidesen orvosolni fogom, így
csaknem másfél méternyi lesz a kürtõ hossza. no nem mintha nagyon húzni
akarnám, de igyekszem mindent elkövetni az életgörbe
meghosszabbításáért. a nagyobb kéményben lakó nagyobb cúg beláthatóan
hûvösebb alaplapi kondikat eredményez.
a következõ részben további waf növelõ praktikák lesznek a fõmûsorszám,
igyekszem bemutatni a fenti vas htpc-vé alakításának utolsó fázisait.
következõ
rész
|
