kezdõlap | home fel | up

lapanet | blog | a falra szerelt kompjúter IV.


kicsit nehéz szívvel kezdek neki e rész megírásának, mert tudom mennyi munka fog még lefolyni a Dunán a faligép kiteljesedéséig. haladás természetesen történt bõven, így indokoltnak láttam elkezdeni az összefoglalót.

kábel a rengetegvan

az elsõ tervek szerint a még hiányzó dvd meghajtó az erõsítõ alá került volna. ezt fõleg lustaságom indokolta, mert a korábban használatban lévõ konnektorok miatt az erõsítõ kicsit feljebb volt a lehetséges minimumnál. végül erõt vettem magamon és lejjebb csavaroztam, így a dvd-meghajtó emberi magasságba emelkedhetett. az erõsítõ maga nem volt túl magasan, de tudtam, hogy a center hangszóró csak az erõsítõ fölé fog elférni, ez pedig predesztinálja a tévé legalsó pontját is. mivel tévé még nem volt, nem tudtam mindent elõre megtervezni, a kábeleket azonban nem kevés munkával normálisan összepakoltam.



kábelbarát

az eredeti terv, miszerint modern sata dvd-eszközt fogok használni rövid úton kudarcba fulladt amikor kiderült, hogy sem az alaplapi, sem pedig a pci sata vezérlõre (siliconimage 3112 ill 3512) dugva nem volt hajlandó elindulni a számítógép. egy ideig eljátszódtam vele, hogy lehúzogatom indításkor a sata kábelt, mert utána gond nélkül használható volt. végül feladtam és kicseréltem egy átlagos pata dvd-íróra, melyhez az egyik nagy elektronikai boltban vettem méteres szalagkábelt 599 forintért. a kábel korát csak tippelni tudom, de a csomagoláshoz használt befõttesgumi por alakban távozott a dobozka kinyitásakor.

megszakított bakup

volt még egy hosszú és felesleges vargabetûm, mivel nem mûködött tökéletesen a bakup merevlemez. ezt én jobb híján a táp adott ágának gyengeségére fogtam, így logisztikai okokból egy méternél hosszabb toldalékot kellett forrasztanom a következõ csatlakozóig. a szép az egészben az volt, hogy ez nem oldotta meg a problémát, így feleslegesen lett kissé kusza a tápellátás. kizárásos alapon az irq-kat vettem ezután célba, ami jó tippnek tûnt, hiszen a két sata-vezérlõ és a videokártya mind a 11-es irq-n lógott. elõkaptam hát a manuált, gondoltam csak leírják merre hány óra.

a manuálban viszont mindössze egy számomra értelmezhetetlen táblát találtam, így jobb híján elkezdtem próbálkozni. sajnos a bios nem úgy van megalkotva, hogy abban egyértelmûen be lehessen állítani pl az egyes slotok irq-ját, nekem más lapokról pedig ilyesmi rémlett. azért végigpróbálgattam minden elképzelhetõt, már a paralell, irda portok és a pata vezérlõ letiltásától sem riadtam vissza.

persze ugyanezt végigjátszottam olyan kombóban is, hogy az eszközöket egyenként pakolgattam bele a különbözõ slotokba. ezt akkor adtam fel, mikor az egyik beállításnál végre külön irq-t kapott a két sata vezérlõ, ennek ellenére ugyanúgy megfagyott bakup közben percenként pár másodpercre a gép. az egyetlen elméleti lehetõség, amit nem játszottam végig az elsõ pci slot próbája, ehhez nem férek hozzá a vga borda miatt. egyelõre ez van, ha valakinek mentõ ötlete támad ne tartsa magában.

ultrarövid

nem kis retrospekcióval ott kezdem a történetet, hogy gyakorlatilag a német fta (aka szabadon fogható) mûholdas adásokon nõttem fel. a már akkoriban is szánalmasnak mondható magyar kínálat helyett napi 4-5 órát töltöttem Homerrel, Picard kapitánnyal, MacGyverrel, Hannibal Smithtel és mitagadás változatos mellméretû és mellszõrzetû életmentõkkel is. ez sokat segített német nyelvtudásom csiszolásában és mint utólag kiderült viszonyítási alapként egészségesen kritikussá is tett a reklámokkal és a magyar tévébõl áradó sok más okossággal szemben.

késõbb saját mézeskalács-házikónkba a upc directet köttettük be, ez kényelmes és modern megoldásnak tûnt. ugyebár nincsen kábeltévés villámcsapás-veszély, van viszont digitális minõség, mûsorfüzet, sok csatorna és még sorolhatnám az elvi elõnyöket. ahogy a használat során kiderült a való világ kicsit máshogy fest: akadozó és kockásodó képek, halódó beltéri és tehetetlen ügyfélszolgálat jellemezte a szolgáltatást. ezt csak tetézte, hogy gyakorlatilag csak az rtl és tv2 adásait néztük rajta (najó, néha királyit is). próbáltam volna átcsoportosítani a csatornákat, hogy kis übermensch németet is csempésszek az életünkbe (az upc astra 19,2-re van belõve), de azok fixre voltak drótozva a beltériben.

beszereztem hát egy szobaantennát eredeti "erõsítõ" alkatrésszel, de ezzel nem voltunk kisegítve. erõlködött szegény, de a 4 magyar közül egyet sehogyse, egy másikat csak hangyacsatásan sikerült megfognia. sebaj, bevetettem a nehéztüzérséget és vettem egy tekintélyesebb méretû tetõantennát, ez már csaknem 4000 forintba került. ezt (és a korábban a ház oldalsó falára szerelt upc tányért) felfogattam a tetõ egy póznájára, majd közös megegyezéssel felmondtuk a upc szerzõdést. így éltünk-éldegéltünk egy jó darabig, nem éreztük különösebb hiányát a külföldi csatornáknak.

a szkájnet ébredése

bennem azonban idõvel egyre erõsödni kezdett az igény valami normálisabb, igényesebb tévézésre. egyre nehezebben viseltem a vérhíradókat, a barátok köztöt és azt a rengeteg átlátszó hulladékot, amit a t. készítõk belelapátolnak az egyes helyi csatornák napi 24 órájába. Gyõzike? ásóka? tisztíccsa? elfoglalta? feloszlatta? nemár. a terv végülis nem volt bonyolult, venni kell egy digitális beltérit és máris mehet a buli. pár hónapja gyakorlatilag már vásárlás elõtt álltam, amikor kedves kollégám egyik nap pakkot kapott. mutatja nekem mi van benne: egy pci kártya meg távirányító. no ettõl még nem estem hasra, de megemlített pár dolgot emellé: ez egy skystar 2 dvb-s tuner, mûholdas-digitálisos vevõjószág, és csomó szoftveres kiegészítõ van hozzá. mivel mindezt 12900 huf-ért árulták, elsõre kicsit bizonytalan voltam. küzdöttem már hosszú éjszakákon át (analóg) tunerekkel, nekem eddig "örülök ha valahogy túlélem" jellegû volt a dolog. ennyi pénzért kicsit kételkedtem ebben is.

mivel nem laktam messze megkértem próbáljuk bele ebédszünetben a faliszámítógépbe, hátha. otthon kis kábelvudu és a gyanús nevû telepítõfájlok importja után az alábbi módon kezdett öntudatra ébredni:



ott kéri


a rettentõ sok betû meg szám, ami hangoláskor vadul szaladgálni kezdett a képernyõn nagyon tudományosan nézett ki, úgyhogy kezdett tetszeni a dolog. hát még mikor végzett és elindítottam a mellékelt tévénézõ programot... csak vigyorogtam mint a tejbetök, mert a koax kábel vagdosással-szereléssel összesen fél óra alatt mûködõ, kristálytiszta tévéadás jelent meg a monitoron. ha jól emlékszem még aznap megrendeltem én is egy hasonszõrû kártyát, és azóta is csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni a teljesítményérõl. nem fagy, nem akad, minden szoftver mûködik vele és még hosszan sorolhatnám. a legnagyobb baja talán az usb-s távirányító, ez kicsit primitív. sebaj, lesz még rosszabb is.

az adásról röviden annyit, hogy az astra 19,2 mûholdon több száz csatorna fogható, ezekbõl persze elenyészõben beszélnek az általam is ismert nyelvjárások valamelyikében. végülis vannak a német adók, német és angol/amcsi hírcsatornák, sok zenetévé meg persze az érem másik oldala: az Al Jazeera. ebbõl ahogy néztem van "light" verzió is angol nyelven, ott inkább beszélnek és nem a konvojrobbantásokat mutogatják. biztos vannak sportcsatornák is, ezek nálam érdeklõdés hiányában elmaradtak.

a kép mindenhol 720x576 mpeg2, vagyis dvd minõség. a filmeket jellemzõen 16:9-ben sugározzák, a hang ilyenkor részben 5.1 dolby digital-ra vált sztereóról. az mpeg2 streamet simán lehet menteni lemezre, kb egy dvd-nyi mérettel lehet számolni filmenként (ki hitte volna...). a hd-vételrõl annyit, hogy ez a kártya csak egy-két demo hd csatornát tud fogni, amelyek dvb-s (és nem dvb-s2) szabvány szerint sugároznak. egyszer-kétszer nekifutottam már, de hogy õszinte legyek még nem találtam meg egyik hd csatornát sem. kíváncsi vagyok rá pedig, hogy elfutikálna-e a gépen a (gondolom részben 720p) hd tévéadás.

a sima csatornákkal a 2600+ athlon xp-n 20 és 40% közötti terhelést produkál az eszköz, tehát akár az elõzõ részben taglalt 1 ghz-es felezõvel is elfutikál. ez utóbbi beállítás mellett persze már kényelmetlenül laggos az internet, email és úgy általában amit közben a gépen csinálnék, úgyhogy tévézéskor inkább felnyomom teljes sebességre. bár még nem próbáltam, de a felvételre is elég kell legyen a félgõz, normál órajelen meg se kottyan neki. az eddigiek szerint tényként kezelem a csodafagyver tuningolt verziójának, egy skystar hd kártyának a mielõbbi beszerzését, ez 31e hufért vevõ a hd adásokra is. ahogy nézem már ezt is hd2-nek hívják, a legutóbbi világháború óta szerintem ez a németek kedvenc száma, vagy legalábbis valami szinoníma a tökéletes alkotásokra. ahogy olvasgattam hd-ban elég sokan sugároznak már, a minõség mellett az új tévén nem kéne szenvedni a folyamatos oldalarány-váltogatással se. persze az már nem kis pénz egy tunerért, úgyhogy egy ideig valszeg pihen a virtuális bevásárlókocsi.

alkalom szüli a tévét

egyik szemem sírt, másik pedig nevetett mikor két hónapja a tévénk nagy pukkanással átmeneti álomba szenderült. megszabadultam a vérhíradótól, mert a korábbi analóg tuneren gyakorlatilag élvezthetetlen volt az adás. a tévé elhullása a korábbi tervekhez is passzolt, ugyanis középtávon egy lapostévé alkotta a végleges layout egyik fõ elemét. a nappali nincsen túlméretezve, így a faligép koncept egyik fõ célja a lehetõ legtöbb hely felszabadítása is volt. ez végülis a gépen már nem múlt, hiszen jópár centivel laposabb volt az õt közrefogó hangfalaknál:



notv

a nevetõ szemem mellett a másik azért sírt, mert így jó idõre egy kijelzõ elé kényszerültünk, nem volt lehetõség a számítógép párhuzamos használatára filmnézés közben. a 17" monitor méretileg is elég soványka volt, így a házimozi erõsen csökkentett módban üzemelt csak. mint utólag kiderült a tévémentes idõszak egyfajta elvonókúrának is jó volt, kedvesemet is egyre kevésbé érdekelte, hogy a rózsa presszó lakói közül kinek van újabb lopós zabigyereke.

a tévéhiány természetesen további szelet csalt a lapostévé-beszerzés vitorlájába, ami már egyébként is szépen dagadt a nappali megszépülésének-megnövelésének ígéretétõl. mivel eképp sínen voltam, végignéztem a kínálatot. a közgazdaságtannak hála a lapostévék ára jó ideje masszív zuhanásban volt, így anyagilag is kivitelezhetõ volt a projekt. egyetlen aggályom ezzel kapcsolatban az ezzel okozott környezetterhelés volt, de ezt sajnos legyõzte a bennem lakozó tudattalan fogyasztóborg. így utólag nehéz haragudnom rá, márcsak a kognícióm asszonanciája miatt is.

a várható trend és az átlagos méretbeli igények miatt persze nem estem túlzásokba, így kiválasztottam a legolcsóbb 82 cm-es, ezüst színû lcd tévét. a választást segítette, hogy - bár termékeivel tapasztalatom még nem volt - magyar a "gyártó" vállalat. persze a plasztikdobozon kívül valószínûleg nem sok választja el ezt a tévét a Hanspree meg Technika gyártmányoktól, azok feketék voltak. tovább konvergáltam a hazai felé attól a ténytõl, hogy az ennél eggyel drágább lg márkából többet lehetõség szerint nem vásárolnék. az elõd nem-legolcsóbb tévé 4 év alatt már kétszer volt szervízben, így gondoltam ha nem megy nekik a tévégyártás én inkább nem adom alájuk a lovat. ha jól sejtem a pukkanásos balesetek tipikusan alulméretezett kondikra utalnak, pedig alapórajelen (100hz) járattam végig.

életem elsõ lapostévéjével teljesen elégedett vagyok. van rajta vga-bemenet, ami ugyan kicsit csíkoz induláskor, de csak statikus és egyszínû képernyõnél. talán beújítok majd egy kácsa-féle normális kábelbe, de addig sem fáj különösebben. persze szokás szerint feleszmélt bennem a vásárlóborg, miszerint kötelezõ haladnom a korral és vennem egy dvi-hdmi kábelt. végül engedtem a csábításnak, de nem jöttem ki túl jól a dologból. a problémák ott kezdõdtek, hogy elsõre akárhogy kértem, nem jöttek ki a bitek a kábelbõl. gép restart után már komolyabb volt a mozgolódás, de ekkor is leginkább azzal volt elfoglalva a tündér, hogy összehányja az elsõdleges és másodlagos képernyõket, nem pedig azzal, hogy normális méretben megjelenítse a tévén a képet. az ati 9600xt-n csak egy dvi kimenet volt, még cserélgetni se tudtam volna a kábeleket. több sikertelen próbálkozás után elõkaptam a monitoretetés svájcibicskáját, a powerstripet. gyanúm beigazolódott, a tévé a hdmi csatolón 1080i jelet (1920x1080@29,97fps) volt csak hajlandó feldolgozni.

ezen még túl is tettem volna magam, bár amit javított a minõségen a digitális átvitel, annyit gondolom rontott a leskálázás. szoftveresen pozícionálni kellett pl a kép sarkait, amit nem is emlékszem mikor csináltam utoljára. különösebb elvi okfejtésekbe ugyan nem bonyolódtam, de egyenesebbnek tûnt az aránytalan 720p --> 768(a) konverzió a 720p --> 1080i(d) --> 768 varázslatnál. ennek végeredményben nem sok gyakorlati jelentõsége lett, lévén a hdmi beépített cicája a tv mindenkori újrabekapcsolásakor ismeretlen helyre vitte a képet. emellett szintén eltörpült az elsõdleges kijelzõk fura felcserélõdése is, így maradt a jó öreg analóg megoldás. érdekességképpen megemlítem, hogy a hdmi-n volt még egy számomra megmagyarázhatatlan jelenség. a standard windows háttér (nem háttérkép) a szürke két árnyalatában pompázott, egy egyszerû alakzatot formálva a tévé képernyõjére. ezt nem fotóztam le, mert még én is kicsit hülyének néztem magam miatta, de hogy ott volt, az biztos. vagy csak le kéne állnom az anyaggal.

wasziszt waf?

aki látott már nõt, gondolom közelítõleg el tudja képzelni milyen érzelmeket váltott ki a ház asszonyából a fent képekkel is illusztrált - és az elõdtévé által addig jótékonyan eltakart - bádogkémény a nappali kellõs közepén. elborult kockalétem ellenére bevallom, még én is húztam a számat miatta néha. persze a tévé méreteinek ismerete ésvagy annak felszerelése nélkül nem lehetett takarólapot farigcsálni. ezt követõen már relatíve egyszerû mûvelet volt elkészíteni egy kultúrált elõlapot a masinának.



laps

engedtem a nyomásnak és tõlem igen szokatlan igényességgel még a két láb alját is hajlandó voltam a többi bútorral egyezõ formájúra fûrészelgetni, még hasonszínû pácot is kapott. lehet, hogy tényleg le kéne állnom az anyaggal... mindenesetre a kivitelezést a lehetõségek szerint leegyszerûsítettem, így a két összecsavarozott fenyõlapot csak két primitív kampócska tartja a helyén. a megoldás a célnak persze megfelel és olcsó is volt, így nem foglalkoztam vele többet. a tévé a fent már említett szünetmentes < erõsítõ < center < tévé felállás miatt kissé magasra került, de ez inkább csak szokás kérdése.



kilóg

amint az látható az egész paraván igen lapos, a belsõ fele 19,5 cm-re van a faltól. így még maradt pár centi az erõsítõ elõtt, melynél az eddigi tesztek szerint a túlmelegedés veszélye nem áll fenn. az egyetlen apró csorba a jelenlegi kialakításban a tévé felfüggesztése, ugyanis minden érvelésem dacára csak egy 3 centis toldalékot rakhattam be a felfüggesztõ sín és a fal közé, így pedig hiányzik további kb. 2,5 centi, hogy síkban legyen az elõlappal. bár nem látszik, hogy a kémény kialakítása így nem optimális, ezt rövidesen orvosolni fogom, így csaknem másfél méternyi lesz a kürtõ hossza. no nem mintha nagyon húzni akarnám, de igyekszem mindent elkövetni az életgörbe meghosszabbításáért. a nagyobb kéményben lakó nagyobb cúg beláthatóan hûvösebb alaplapi kondikat eredményez.

a következõ részben további waf növelõ praktikák lesznek a fõmûsorszám, igyekszem bemutatni a fenti vas htpc-vé alakításának utolsó fázisait.

következõ rész