biszbaszt akartam írni elõször, de tuti törölték volta
az egész blogom. na mindegy. már említettem nemrég, hogy új életet
kezdtem a legozásban. belementem ugyanis az internetbe, ahol a
mindenféle kockák és egyéb biszbaszok széles tárháza várt. korábban is
ismertem a bricklink.com-ot, de
nemigen vettem róla tudomást. leginkább azért, mert - bevallom õszintén
- nemigen építettem saját dolgokat. aztán nemrég elkezdtem újra
építgetni, de most kivételesen megkímélek mindenkit az űrkütyük
huszadszorra linkelésétõl.
mikor fiatalkoromban építettem, azért nagyjából volt egyfajta leltár a
fejemben a rendelkezésre álló alkatrészekrõl, ami a jelentõs mennyiség
ismeretében eleve szép teljesítmény volt. ennél is szebb volt az éppen
hiányzó egyetlen adott festésű jobb ajtót vagy ilyesmit megtalálni.
mindenesetre a világ gyakorlatilag véget ért az épp rendelkezésre álló
alkatrészekben, gyerekként nem filozofáltam olyanokon, hogy ebben vagy
abban a készletben megvan amit keresek, és majd jól megveszem. nyilván
nyáladzottam super carokra meg ilyesmi, de nem egy adott modell kapcsán.
ahogy viszont most több komolyabb építmény összehordására is rászántam
magam, úgy váltak égetõ fontosságúvá bizonyos speciális elemek.
elkezdtem belakni a bricklinket. elõször csak alkalomszerű, pár darabos
vásárlásokat bonyolítottam. minden oké volt, és legalább akkora élmény
volt megkapni az egyetlen náljont a pár darab becses kinccsel, mint
régen az akármelyik komoly szetet.
innen a következõ lépés már nyilván a még tudatosabb nethasználat felé
vezetett. az adott moc (gyengénlegozóknak: my own creations) építése
ésvagy tervezése közben már úgy kezdtem, hogy megnéztem létezik-e
egyátalán a kívánt alkatrész. egy példával illusztrálnám ezt a
közérthetõség kedvéért: adott egy feladat, a szürke repcsinek szürke
farokelemekre van szüksége. a farokelem beszerzése a következõképp néz
ki:
1. elem ún. design id-jének azonosítása. minden lego elemnek van egy
egyedi formája, a színre való tekintet nélkül. én annyit tudok, hogy a
gyerekkori repülõmben tuti van ilyen elem. rákeresek gugli képkeresõvel.
2. elsõre-sokadikra megtalálom a szet
számát, 6368. közben sok szép legot lát az ember, lehet kalandozni.
3. beírom gugliba, hogy "lego <szet> inventory". a találati
listában peeron,
toysperiod
vagy egyéb oldal ugrik fel, kinek melyik a szimpatikusabb.
itt kiderül, hogy a 4856 számú biszbaszért fáj nagyon a szívem.
4. node létezik-e öregszürkében? brickset-en van parts browser, jobb fent
beírva a számot már köpi is a lehetséges design id-ket. a megfelelõt
kiválasztva kiderül, hogy bizony ilyen elem világosszürkében
(valószínűleg!) nincsen.
de lehet, hogy mégis.
5. felmegy az ember bricklink fejlett keresõbe,
beírja a biszbasz számát, és kiválasztja a színt. én az egyszerűség
kedvéért kéket klikkoltam most, hogy legyen valami eredmény.
kiválasztottam
még a magyar eladót, kis mennyiségnél célszerűbb.
6. ember csinál bricklink accot, megrendel, emailt kap, utal, ablak
sarkában postást les. kisgyermek lett újra szépen, mézeskenyér a
kezében.
szép történet, de messze még az alja. az ember ugyanis vérszemet kap,
és rájön, hogy neki igazából rendkívül sok biszbaszra van
elképzelhetetlenül nagy szüksége. imígyen elkövetkezik a
wishlist-gyártás, amikoris az alapvetõen szükséges óriás kerekektõl a
sznobista színhelyes apróságokig bezárólag minden felkerül a bricklink
my wanted llstára, adott színben, adott mennyiségben. innen ezután
lehet shop szerint is vásárolgatni, amíg gazdasszony meg nem nézi a
bankszámlakivonatot. jópofa, hogy az adott shopban fel lehet tölteni a
kosarat az általunk vágyott (my wanted listán megadott) mennyiséggel,
az ember így igen nagy sebességgel tudja lapátolni a pénzt kifelé az
ablakon.
ennek a módszertannak két fontos következménye van. ez egyik, hogy az
ember elkezd mindenféle nagyot - nagyon speciálisat álmodni. például
elkezd akarni klingon űrkütyüt,
meg
egyéb beteg dolgokat, például óriásterepjárót.
pláne,
hogy lát a cuusoon mindenféle kultgyanús építményt is, ami
legobörtönbe zárja az agya még épen maradt részeit.
a másik nagyon fontos következmény, hogy az ember ráeszmél, mennyire
nem egyszerű még így sem a bevásárlás. az anyagiaktól eltekintve
ugyanis elég nehézkes összegyűjteni az éppen szükséges elemeket, mégha
az ember nem is feltétlen hazai eladótól vásárol. legutóbb tegnap
futottam neki a kíváncsi robotnak
a gyermek részirűl, nagyjából a szerencsének köszönhetem, hogy legalább
a testet és az amúgy figyelemre méltó felfüggesztésű kerekeket meg
tudtam építeni. összeraktam egy ilyen rocker arm konceptet 6 centis
műanyag kerekekkel nemrég, de a test rögzítése csak nemrég tudatosult.
szóval a szerencsétõl függetlenül megszenvedtem, mire legalább némi
színcserével összeraktam. márcsak azért is, mert az ember nem feltétlen
tud egy szetet kötni egy adott elemhez, a marsjáró útmutatójában meg
nem szerepelnek a lego id-k. ilyenkor küzdeni kell, mire az ember
egyátalán azonosítja az adott elemet. bizonyára nem én vagyok az
egyetlen, akinek ez a szöszölés fájdalmas, ezért is volt nagy öröm
rálelni például erre a vállalkozó szellemű boltra,
amelyik
ilyesmi kusztom modellek (igen szűk) portfólióját kínálja
megvételre. a klingon űrkütyük persze olcsóbbak, hála az égnek.
azt meg csak remélni merem, hogy a lego az ereszkedõ berendezéssel
együtt adja majd ki az msl-t, hiszen megkapta a 10.000 szavazatot.
|
