|
ez a bejegyzés nem is ez akart lenni, hanem egy másik,
sicc tranzit jellegű. aztán úgy gondoltam mégsem lenne méltó egy
fikázós poszt, úgyhogy máshonnan kezdem. majd közben felfedem úgyis
milyen csalódás ért.
tanakodtunk most, de nem tudjuk pontosan mikor is kezdõdött kicsiny
lapa számára a jutub. nagyjából 1,5-2 éves korra saccolom. a kockák
kedvéért megemlítem, hogy egy 10 éves thinkpad t21 lett az ltsp-tévéje,
de a kedélyek megnyugtatása végett leszögezem, hogy hamarabb tudott
technicet összepattintani, mint pöcökegerezni. szóval figyelünk az
értékrendre, lásd múltkori ellenõrzõ kérdést:
"mit szeretsz legjobban a világon?"
"...hát ...a legot."
"és engem?" (kicsit olyan vidáman elváró-számonkérõ hangsúllyal)
"téged is szeretlek, apa."
ez szerintem nagyjából rendben van, eszerint még megismer, sõt, még
kedvel is engem. nade a téma nem a büszke apukák szentimentális
öregekotthona-esélylatolgatása, hanem a jutub. ahogy szerintem minden
fiúgyermeknél, nála is a tűzoltó-rendõr halmaz volt az érdeklõdés
középpontjában. habár igyekeztem már itt megfelelõ irányba állítani
a fejlõdését, nyilvánvalóan jobban izgatta az igazi
létrás-locsolós-akciós tűzoltózás, mint a parancsnoki g wagen. persze
punkrockerként azért próbálom inkább a tűzoltóság felé terelgetni amúgy
is. azaz a másiktól el, na mindegy.
eljövé tehát hozzánk a tadano, maga a
mindenható jármű, a közúti és lovacskás kármentés alfája, omegája,
jézuskája és különbenis figyelem, riasztás. ezt a becses videót azóta
körülbelül 23.000 alkalommal néztük meg, a gugli már felállított egy
proxy szervert ide az utca végébe ami csak ezt cacheli. és igen, bár
hiszek az internet pusztulásában, voltam akkora marha, hogy nem
mentettem le. mert bár ki gondolta volna, de híres elõadók számait
lopta el szegény tűzoltó, hogy sumák mentõs kamuvideoba csomagolva
megoszthassa azokat a világgal. hála az égnek késõbb valahogyan újra
felkerült, ha minden igaz józanabb (vagy rutintalanabb) lemezkiadók
által pesztrált elõadók zenéjével. ekkor már nem késlekedtem, gyorsan
letöltöttem és azóta is ezen hallgatom a slágereket.
közeledett aztán a második születésnap, én meg elkezdtem bajban lenni.
ekkora nagyjából az összes értelmes duplo megvolt, vonat meg állatok
meg minden, amit tapasztalt legos ex-kisgyerekként érdemesnek
tartottam. hozzáteszem, gyakorlatilag minden használtan, a korábban
említett helyrõl. olyannyira, hogy a születésnap elõtt tán fél évvel
sikerült neki épp valami komoly felnövési "level completed"-et
csinálnia (bili-téma vagy mittomén már mi), és elmentem neki egy
jutalomfalat kis duploért a helyi bótba. nem is gondoltam bele, hogy az
új jövevény elsõ új, dobozos készletét fogom megvenni.
amikor nagy nehezen kiválasztottam valami árban megfelelõt és
értelmeset, majd levettem a polcról, abban a duplos dobozban
megcsörrent valami. nem pont ugyanaz volt ez a csörrenés, mint régen a
lukacsos zacsik meg a legok csúszkálása az akkor még végkonyabb
dobozban. ahhoz viszont eléggé olyan volt, hogy leperegjen lelki
szemeim elõtt életem összes legosdoboz-kinyitása, inkluzíve összes
plusz prospektus és a friss, ropogós abs illata. akkor és ott
tudatosult bennem talán elõször, hogy mostantól bármelyik legot
megvehetem, és egészen addig élve építhetem, amíg gazdasszony rá nem
jön.
persze amelyik kutya ugat. merthogy bennem valahogy sosem élt
gyűjtõszenvedély, nekem sosem voltak szetek kipakolva a vitrinbe. és
ugyanígy talán soha, de soha nem építettem még b modellt sem meg. pár
napja történt, hogy kicsiny lapa egy új, ajándék szetbõl a b verziót
kérte elõször megépíteni. tiszteletben tartottam és nem tettem csípõs
megjegyzéseket, de kicsit rövidzárlatot kaptam. a leírás alapján építés
öröme amúgy sem foglal el elõkelõ helyet a preferenciarendszeremben,
úgy vagyok vele hogy hát ja, muszáj megépíteni. persze élvezem az
alkalmazott megoldásokat, és valahol lenyűgöz a komolyabb, működõ
modellekbõl sugárzó intellektus. de a saját építéshez számomra sehogyan
sem fogható.
szóval nekem a szetek mindig csak eszközök voltak ahhoz, hogy az éppen
aktuálisan elképzelt űrhajót, teherautót, dzsipet, trükkös
páncélszekrényt vagy robotkezet meg tudjam építeni. egy-egy új szet
jellemzõen pár hetet bírt ki, aztán ment a kupacba, hogy valami igazán
ütõs moc legyen belõle. ez azóta sem változott, egyetlen aktuális
modell körül mozog az agyam mikor nagyritkán nekifogok, ami aztán addig
marad ép, míg valamelyik alkatrészre szükség nem lesz az újabb
modellhez.
ennek a mentalitásnak látszólag semmi köze a témához, de mégis sok van.
ez ugyanis azt eredményezi, hogy nincsen öncélú szetvásárlási
ingerenciám. amióta látom, hogy a neten a nekem szükséges pár speciális
cucc olcsón megszerezhetõ, még kevésbé izgatnak az új kiadások.
legalábbis a magam számára, és itt jön a fontos ideológiai-motivációs
rész: az apuka célja végülis a gyermek/ek legoélvezetének maximálása
kell legyen az adott anyagi kereteken belül.
és akkor a sok csapongás után itt térek vissza ahhoz a ponthoz, amikor
is bajban voltam a második szülinap leendõ ajándéka kapcsán. hiszen egy
harmadik duplo tűzoltó vagy sokadik más jármű már nem sok igazi örömet
tudna szerezni. ami a duplon kívül még kellett (pölö zárható rakterű
mentõ), azokat megcsináltam neki kusztom built, falhozverés-álló lego
(nem duplo) kivitelben. erre a falhozverõs témára azért fontos
kitérnem, mert a gyári lego szetek ilyen korban még nemigen működnek.
egy dolog, hogy összerakja neki az ember, ez rendben van. az is oké,
hogy a kész modellel eljátszik, belerakja a minifiget, satöbbi. viszont
mikor nem szerencsésen fogja meg, akkor arról kisebb-nagyobb darabok
esnek le, amiket aztán nem tud még visszarakni.
szóval kicsit patthelyzet, mert akár új, akár használt duplora már nem
szívesen költ az ember, viszont a city lego még nem az igazi.
természetesen más játék eleve szóba sem jöhet. bár gazdasszony a
múltkor a tiltás ellenére vett neki valami sárga geomag "versenyautót",
arról ahogy várható volt kiderült, hogy legoautó árban egy rossz vicc,
nyeklõ-nyakló szatyorműanyag. összeépíteni és utána gurítani nem
sikerült használhatóan, pedig jógyerek módon leírás alapján próbálta
mindkettõnk. legalább le van tudva a téma, gazdasszony saját kárát
tanulta meg mi a különbség a lego és a játékvilág többi része között.
nem keveset filóztam a dolgon, és végül egy eléggé váratlan
következtetésre jutottam: kicsiny lapa a duplo után technicet fog
kapni, aztán majd jöhet a city lego mikor már magabiztosan vissza tudja
rakni a leesett részeket. nyilván a technic elsõre elég hülyén hangzik,
mint koncepció. viszont belegondolva annyira nem beteg ötlet: a mostani
technicekbõl van ugyanis egy csomó "mini" kiadás, amik nagyjából lego
méretű járművek. régen ilyen nem volt, mert nem is lehetett a sok
speciális alkatrész nélkül ilyen méretbe összezsúfolni a dolgokat. most
viszont vannak ilyenek, és amellett hogy részletgazdag, vizuálisan is
tartalmas (kissé elvont) modellek, mindegyikük működik, azaz tényleg
lehet velük játszani. mivel az alkatrészek alaposan össze vannak
kapcsolva, nem áll fenn a veszélye széthullásnak, rekonstruálhatatlan
szétszedésnek.
ennyi már bõven elég lett volna, hogy két kézzel elkezdjem a helyi
teszkó khm ritkás technic repertoárját a kocsiba pakolni. rájöttem
azonban még egy dologra, ami emellett szólt: ha ez tényleg működik,
akkor ár / érték arányban messze a legjobbat tudom megvenni. tud vele
ugyanis 2-4 éves korig is játszani, és az alkatrészek ugyanúgy aranyat
fognak érni, mikor tényleg belenõ a technicezésbe. ehhez hozzájön az a
némiképp sajnálatos tény is, hogy nekem még a régi fajta, legos
kialakítású technicekbõl van rengeteg, viszont az új, studless teljesen
kimaradt. nehéz kérdés lesz a megfelelõ módon ötvöztetni a kettõt a
fejében, ha sosem találkozik majd studded modellekkel. persze de, ha én
elõre összeválogatok egy-egy modellt, és úgy kapja meg, hogy megépíti.
abban biztos vagyok, hogy lesz olyan szintű felfogása, hogy képes
legyen a két világot ötvözni és az elõnyöket kihasználni.
addig viszont még sok víz lefolyik a dunán, az itt és mostban a technic
minik brilliáns ötletnek tűntek. nyilván a sors akarta így, de pont
ekkorra kiadtak egy kicsiny tadanot (8067), lásd elöl
a képen. ez két éves kora óta a kedvenc játéka, és meg is értem mert
nagyon jól sikerült modell, sok funkcióval. kanyarodik, kitámaszt,
forgatja és emeli a gémet, a zsinórt pedig persze le lehet engedni, és
be is lehet akasztani a lökhárítóba. kicsiny lapa ezt olyan korában
kapta meg, mikor a by design kicsit szoruló csörlõt még nem volt képes
ujjal elforgatni. mégis, a modell azóta is nagyjából ép, egyszer volt
egy komolyabb szétszedési projektje, de rövidesen feladta. ezen tanulta
viszont meg a technic alapvetõ működését, a kerekek le- és
felszerelésével.
a nagy sikerre való tekintettel ráálltunk erre a
vonalra, lett targonca,
traktor,
teherautó,
nagyjából
ebben
a
sorrendben. próbálkoztam egy valamivel komolyabb exkavátorral
is, de a lánctalpakat szisztematikusan lebontontotta, a markoló pedig
élvezhetetlenül lassú és eléggé instabil is.
terepjáró-merci hívõként elaléltam, mikor 2012-ben kijött a mini unimog.
már
azt
nagyra
értékeltem, hogy unimog lett az eddigi legnagyobb és
legkomplexebb modell
(unimog
hajtáslánc, portáltengely, nem is sorolom),
de nyilván megfizethetetlen kategória. találtam viszont egy kult darabot
igen-igen régrõl. nagyon tanulságos történet, mert ez a régi unimog még
inkább lego, mint technic, és gyakorlatilag pillanatok alatt elbomlik a
gyerek kezek között. viszont egy ilyenre
majd tán igazi technic-korban benevezünk.
végül a maradék modellek a képeken: a kék heliszállítót
így vettem
használtan, azóta is egyben van és vad helikopteres üldözések folynak
segítségével. a lánctalpas daru a
fentebbi képen új szerzemény, de a lánctalp már arról is le-leesik
játék közben. mindenesetre hármasban sikerül felemelniük a számomra
fõkult autót,
ami
egyesek
szerint
buggy, mások szerint gyanús.
természetesen ezeken kívül is rengeteg kisebb technic modell van még,
ami szóba jöhet, van például tartósabb gumilánctalpas exkavátor is, meg
ami csak a gyerkõcnek szimpatikus. és persze ugyanúgy nem esnek szét a
nagyobb technic modellek sem, amiket viszont érdemes alaposan
átgondoltan, a leendõ robotépítések szükséges kellékeire (aktuátorok,
motorok, légtartály, kompresszor, óriáskerekek stb...) figyelve
kiválasztani.
|
