|
tudom, hogy szinte semmilyen terménybõl nem terem
említésre méltó mennyiséget a vadkert, de nekem nagyon tetszik így.
bármikor kimegyek találok ezt-azt, amit lehet kicsit rágicsálni. most
ráadásul gyönyörű idõ is van, egészen meglepõ dolgok nõttek.
itt elöl az azóta legyilkolt óriáskaralábé körül elkezdett nõni a
sóska, valamivel foglalkozik a krumpli is, meg néhány megtévedt cékla
is most talál magára (eddig a paradicsomtenger fenekén pihentek). bal
hátul a képen valami óriáslevelű állat van, talán brokkoli de virág
nélkül. a levelei viszont nagyon kívánatosan néznek ki. jobb fent az
ennél józanabb brokkolik virágozgatnak, remélem majd kinõnek ennek okán
jövõre is.
ezen a részen elég kevés a nap, meg a szélen már a víz is, de némi
dolog nõtt itt is, amit nem nyomott el a paradicsom. kevéske paprika
(ez palánta volt), karalábé, már kiszedett cékla, tavasszal egész szép
számban retek. ez a sarok nemigen volt gondozva, majd jövõre kicsit
kordában tartjuk a gazt itt.
az egyik idei sztár a brokkoli, bár ilyen zsenge jószágot nincs szívem
lelegelni. a többi óriási lett, és mivel a virágzatuk nem összetartó
csokorrá nõtt, nagyon kényelmesen lehet belõle letörögetni egy-egy
szárat. amit amúgy szintén meg szoktam enni (nyersen), miután leszedtem
a héját. még finomabb, zsengébb mint a karfiolé.
legnagyobb meglepetésemre rendes retket is találtam. kíváncsi vagyok,
hogy a szándékosan elvirágozni hagyottakból nõ-e majd ki valami.
az óriáslevelű haszonnövényen túl cseperedik némi soványka újhagyma a
rohadó parik és a száradó pariszárak között. beindult itt is a retek,
de ezeknek már nem lesz idejük. itt is van sóska, de nem értem a spenót
idén mitõl tűnt el. a sóskából valahogy nincs ingerenciám salit
csinálni.
küzd egy pár sárgarépa is, most hogy a pariuralomnak leáldozott.
normális méretű ebbõl se lesz, de ha gyermek megkívánja akkor legalább
arra jó.
ruccolából nem állunk rosszul, láthatóan jól bírja a helyi klímát. most
lebontottam a nagyját, jövõre majd figyelek rá. most is volt rajta elég
egy-két salátához a termések erdeje alatt.
újra a lájkolt minibrokkoli, csak más irányból. itt is látható a
rengeteg száraz szárból mennyire súlyos volt a pari.
és végül a nap fénypontjaként (november 17-ét írunk épp) egy kis
maréknyival megajándékozott a sárga málna bokor is.
bár gazdasszonyom lázadása folyamatos a véletlenszerű burjánoztatás
ellen, szerintem õ is érzi belül, hogy az a meló, amit egész évben
csinálni kellett vele tényleg említésre sem méltó. ha összesen
gazoltunk meg ritkítottunk 8-10 órát sokat mondok. ehhez képest egész
nyáron volt mindenféle jó. de leginkább paradicsom.
|
