kezdõlap | home fel | up

lapanet | blog | Mekk Elek on the rocks


felújítók és építkezõk figyelmébe ajánlanám a következõket, amolyan gondolatébresztõ gyanánt. én már a felújítás jó részén túl vagyok, az alábbiak közül nem sikerült mindent megvalósítani. hátha más még idõben van és elgondolkodik. nézzétek el, hogy ezek csak ötletek, konkrét adatok és szakmai tapasztalat nélkül. mostanában ökokatasztrófa-váró hájpom van, remélem megbocsátjátok...

melegvíz-újrahasznosító

az elsõ világmegváltó ötletem egy megfelelõ méretű (és persze öntisztító) hõcserélõ beépítése a kád lefolyójába. mondjuk 50x50 centin kígyózó rézcsõ, mely a kanyarok között, a középvonalban ki van egészítve egy rézlappal. pár centis oldalfalakkal kapunk egy kis kádat, mely tele van rézcsõ-buckákkal. ha ezen a kádon keresztül folyik le az elhasznált melegvíz, akkor az még valamennyi hõt képes leadni. ezt már csak annyival kell kiegészíteni, hogy a csöveken keresztül vezetjük a kazánba menõ vízvezetéket. persze figyelni kell a korrózióra, tehát célszerű szerelhetõ helyre rakni. ha csak fél fokkal melegíti a bejövõ vizet már ingyen volt. ez saját találmány, nemtom mennyire műx.

passzív ház szigetelés

aki hallott a passzív házakról talán tudja, hogy az ilyen megoldások egyik alappillére a szigetelés. 20 centis szigetelésre helyezik az alapot(!), a szigetelés jellemzõen egy méterrel túlnyúlik a ház külsõ szélein. ezzel csak annyit akarok mondani, hogy a polisztirol olcsó,
felújításnál és építkezésnél nem kell spórolni vele. persze figyelni kell az egyensúlyra, hõtechnikailag minél egyenletesebbnek kell lennie a szigetelésnek egyébként indul a penész.

passzív ház friss levegõ

a passzív ház fűtési koncepciójának egyik jellemzõ eleme a hõcserélõs klímarendszer. röviden arról van szó, hogy a beszívott friss levegõ átmegy egy hõcserélõn, amit az elhasznált levegõvel táplálnak. az 5-6 fokos friss levegõ felmelegszik 12-15 fokra, erre csak kicsit kell a kazánnak rásegíteni és meg van oldva a szellõztetés. persze ehhez légcsatornák kellenek és a hõcserélõ is egy vagon pénz (hõcserélõre már van ''csináld magad'' elképzelésem). persze a passzív ház egyébként kvázi hermetikusan zárt, ami nem mindegy. a lényeges elem azonban, hogy hogyan kapunk -10 fokban 5-6 fokos friss levegõt? leásnak egy kb. 40 méter hosszú légcsatornát 2 méter mélyre, ahol statikus 5-6 fok van, ezen keresztül szívják be a levegõt. nem jegesedik el a hõcserélõ és nyáron kellemesen hűt. egy ilyesmit talán bepróbálok a majdani pince alá, csak a 40 méter elég necces. meg nemtom mibõl van a csõ, hogy megfelelõ legyen a hõcsere.

hűtés másképp

na ez talán már tényleg túlzás, de mint mondtam brainstorming jellegű az írás. az elõzõ ponthoz kapcsolódóan ugyanígy le lehetne fektetni vízcsövet két méter mélyre és nyáron rákötni a radiátorra. ha minden igaz létezik egy konkrét deltaT, melynél elindul a páralecsapódás. ha kisebb a deltaT, elméletileg lehetne használni a radiátorokat nyári hűtésre. persze nem a plafonon vannak, így a hatásfok megkérdõjelezhetõ. hogy a gondolatmenet belátható legyen abból indulok ki, hogy sok üvegfelület van. ez világítás / közérzet szempontjából jó, de nyáron talán nagyobb problémát okoz, mint télen. passzív házaknál már brutális 3 rétegű üvegezések vannak, ez nyáron valamilyen klímázást feltételez.

energiatárolás

ez végülis az egyik legkomolyabb probléma. jó lenne hasznosítani a napot, csak tárolni nehézkes. múltkor olvastam, hogy 1000-szer annyi napenergia éri a földet, mint amennyi a teljes energiaigény, nemtom ez igaz-e. mindenesetre az 500+ watt/m2 elég meggyõzõ. talán ismeretes, hogy elõdeink komoly jégvermeket készítettek, melyeket télen jégtáblákkal töltöttek fel. ezek a jégvermek sok hónapon át képesek voltak hűteni, két alapvetõ okból. egyrészt a víz fajhõje igen magas, másrészt jó volt a szigetelés (talán szalmát, töreket használtak). minimalizálták a hõleadó felületet is, az általam látottak szerint egy fejjel lefelé fordított derékszögű háromszög a verem keresztmetszete. én azt mondom, hogy a jelenlegi technológiákkal megoldható lenne ugyanez. egy 2x2x5 m kádat képzeltem el a föld alá, amely körül brutális, 50+ centi szigetelés van. egyszerű napkollektorral (pl. [L:http://tuningnet.hu/cikkek/kollektor/][link][/L]) fel lehetne melegíteni a tartály vizét, mondjuk õsz végére 50-60 fokra. ebbõl aztán egészen egyszerűen ki lehet nyerni az energiát, pl. az elsõ pontban vázolthoz hasonló megoldással. tehát a vezetékes vizet áttolva a tartályban elhelyezett hõcserélõn az folyamatosan átadná a hõt a kazánba bejutó víznek. itt nem kell nagy számokra gondolni, ha fél fokot melegít a vízen már az is király. a megoldás elõnye, hogy a szigetelésen kívül gyakorlatilag nincs veszteség és tapasztalati értékek alapján relatíve egyszerű moddolni a hõcserélõ méretét.

kút

célszerű lehet a vízvezeték-hálózatot úgy kiépíteni, hogy pl. a wc-k öblítése dual-boot megoldású legyen. egy késõbbi kút kialakításával így lehetõség van a kút vizét használni azokon a helyeken, ahol nincs szükség emberi fogyasztásra alkalmas vízre. optimistábbak persze ugyanezt megtehetik akár fürdõkád / zuhanyzó tekintetében is, legfeljebb nem lesznek használva ezek a körök, ha bevizsgálás során nem megfelelõ a víz minõsége. persze -- optimizmus ide vagy oda -- belátható, hogy a wc öblítéshez külön kört célszerű csinálni.

brainstorming over and out. lehet alázni...