felújítók és építkezõk figyelmébe ajánlanám a
következõket, amolyan gondolatébresztõ gyanánt. én már a felújítás jó
részén túl vagyok, az alábbiak közül nem sikerült mindent
megvalósítani. hátha más még idõben van és elgondolkodik. nézzétek el,
hogy ezek csak ötletek, konkrét adatok és szakmai tapasztalat nélkül.
mostanában ökokatasztrófa-váró hájpom van, remélem megbocsátjátok...
melegvíz-újrahasznosító
az elsõ világmegváltó ötletem egy megfelelõ méretű (és persze
öntisztító) hõcserélõ beépítése a kád lefolyójába. mondjuk 50x50 centin
kígyózó rézcsõ, mely a kanyarok között, a középvonalban ki van
egészítve egy rézlappal. pár centis oldalfalakkal kapunk egy kis kádat,
mely tele van rézcsõ-buckákkal. ha ezen a kádon keresztül folyik le az
elhasznált melegvíz, akkor az még valamennyi hõt képes leadni. ezt már
csak annyival kell kiegészíteni, hogy a csöveken keresztül vezetjük a
kazánba menõ vízvezetéket. persze figyelni kell a korrózióra, tehát
célszerű szerelhetõ helyre rakni. ha csak fél fokkal melegíti a bejövõ
vizet már ingyen volt. ez saját találmány, nemtom mennyire műx.
passzív ház szigetelés
aki hallott a passzív házakról talán tudja, hogy az ilyen megoldások
egyik alappillére a szigetelés. 20 centis szigetelésre helyezik az
alapot(!), a szigetelés jellemzõen egy méterrel túlnyúlik a ház külsõ
szélein. ezzel csak annyit akarok mondani, hogy a polisztirol olcsó,
felújításnál és építkezésnél nem kell spórolni vele. persze figyelni
kell az egyensúlyra, hõtechnikailag minél egyenletesebbnek kell lennie
a szigetelésnek egyébként indul a penész.
passzív ház friss levegõ
a passzív ház fűtési koncepciójának egyik jellemzõ eleme a hõcserélõs
klímarendszer. röviden arról van szó, hogy a beszívott friss levegõ
átmegy egy hõcserélõn, amit az elhasznált levegõvel táplálnak. az 5-6
fokos friss levegõ felmelegszik 12-15 fokra, erre csak kicsit kell a
kazánnak rásegíteni és meg van oldva a szellõztetés. persze ehhez
légcsatornák kellenek és a hõcserélõ is egy vagon pénz (hõcserélõre már
van ''csináld magad'' elképzelésem). persze a passzív ház egyébként
kvázi hermetikusan zárt, ami nem mindegy. a lényeges elem azonban, hogy
hogyan kapunk -10 fokban 5-6 fokos friss levegõt? leásnak egy kb. 40
méter hosszú légcsatornát 2 méter mélyre, ahol statikus 5-6 fok van,
ezen keresztül szívják be a levegõt. nem jegesedik el a hõcserélõ és
nyáron kellemesen hűt. egy ilyesmit talán bepróbálok a majdani pince
alá, csak a 40 méter elég necces. meg nemtom mibõl van a csõ, hogy
megfelelõ legyen a hõcsere.
hűtés másképp
na ez talán már tényleg túlzás, de mint mondtam brainstorming jellegű
az írás. az elõzõ ponthoz kapcsolódóan ugyanígy le lehetne fektetni
vízcsövet két méter mélyre és nyáron rákötni a radiátorra. ha minden
igaz létezik egy konkrét deltaT, melynél elindul a páralecsapódás. ha
kisebb a deltaT, elméletileg lehetne használni a radiátorokat nyári
hűtésre. persze nem a plafonon vannak, így a hatásfok
megkérdõjelezhetõ. hogy a gondolatmenet belátható legyen abból indulok
ki, hogy sok üvegfelület van. ez világítás / közérzet szempontjából jó,
de nyáron talán nagyobb problémát okoz, mint télen. passzív házaknál
már brutális 3 rétegű üvegezések vannak, ez nyáron valamilyen klímázást
feltételez.
energiatárolás
ez végülis az egyik legkomolyabb probléma. jó lenne hasznosítani a
napot, csak tárolni nehézkes. múltkor olvastam, hogy 1000-szer annyi
napenergia éri a földet, mint amennyi a teljes energiaigény, nemtom ez
igaz-e. mindenesetre az 500+ watt/m2 elég meggyõzõ. talán ismeretes,
hogy elõdeink komoly jégvermeket készítettek, melyeket télen
jégtáblákkal töltöttek fel. ezek a jégvermek sok hónapon át képesek
voltak hűteni, két alapvetõ okból. egyrészt a víz fajhõje igen magas,
másrészt jó volt a szigetelés (talán szalmát, töreket használtak).
minimalizálták a hõleadó felületet is, az általam látottak szerint egy
fejjel lefelé fordított derékszögű háromszög a verem keresztmetszete.
én azt mondom, hogy a jelenlegi technológiákkal megoldható lenne
ugyanez. egy 2x2x5 m kádat képzeltem el a föld alá, amely körül
brutális, 50+ centi szigetelés van. egyszerű napkollektorral (pl.
[L:http://tuningnet.hu/cikkek/kollektor/][link][/L]) fel lehetne
melegíteni a tartály vizét, mondjuk õsz végére 50-60 fokra. ebbõl aztán
egészen egyszerűen ki lehet nyerni az energiát, pl. az elsõ pontban
vázolthoz hasonló megoldással. tehát a vezetékes vizet áttolva a
tartályban elhelyezett hõcserélõn az folyamatosan átadná a hõt a
kazánba bejutó víznek. itt nem kell nagy számokra gondolni, ha fél
fokot melegít a vízen már az is király. a megoldás elõnye, hogy a
szigetelésen kívül gyakorlatilag nincs veszteség és tapasztalati
értékek alapján relatíve egyszerű moddolni a hõcserélõ méretét.
kút
célszerű lehet a vízvezeték-hálózatot úgy kiépíteni, hogy pl. a wc-k
öblítése dual-boot megoldású legyen. egy késõbbi kút kialakításával így
lehetõség van a kút vizét használni azokon a helyeken, ahol nincs
szükség emberi fogyasztásra alkalmas vízre. optimistábbak persze
ugyanezt megtehetik akár fürdõkád / zuhanyzó tekintetében is,
legfeljebb nem lesznek használva ezek a körök, ha bevizsgálás során nem
megfelelõ a víz minõsége. persze -- optimizmus ide vagy oda --
belátható, hogy a wc öblítéshez külön kört célszerű csinálni.
brainstorming over and out. lehet alázni...
|
