aki ismeri kicsit a munkásságomat az tudja, hogy a
korábbi számítógépek elsõdleges célja még nem a peak oil túlélése volt,
pusztán a csendes működés. a legutóbbi, falra szerelt megoldás jópofa volt és
működött, ha kis szabadidõm lett volna tán le is bloggolom hogyan
készült. csakhogy közben megtértem. nem hirtelen történt, mindig is
érzékeny voltam a környezet és szisztematikus pusztításának témája
iránt. de a what a way to
go-nak és az ahogy
ég
a
világ-nak elvitathatatlan érdeme, hogy földszimpatizánsból
sajátéletem-aktivistává nõttem. mondhatnánk egyre nyomasztóbbá vált,
hogy a 72w idle fogyasztás 24/7-ben jóval több macit ölt meg, mint
amennyit amúgy együltõ helyemben el tudtam volna fogyasztani.
nem csak a gép lett terhemre, a nappali fõ világításaként működõ 300w
halogén állólámpa is nagyon sokat fogyasztott. ez a két gép együtt 4
ezer körül evett havonta, ez energiában (és nem a hazug módon olcsó
fosszilis-villanyárban) kb az elképzelhetetlenül sok. a 72w nagyjából a
közepes erõsségű pedálozásnak megfelelõ energia, én meg nem tudok
éjjel-nappal pedálozni. nem mellékes, hogy napi legalább 12 órát a
monitor is ment, ami további 26w-ot jelentett. elõször természetesen a
gépet cseréltem le.
nforce-on nevelkedett embertõl elvárhatóan az új gép egy 780g integrált
alaplap, egy 4450e sff athlon x2, egy scythe mini ninja, egy notivinyó
meg (kicsivel késõbb) egy fsp zen 400 lett. reális, mondhatnánk.
lelkifurdalásom legyűrtem, lévén 2008 végén lecserélni az abit
nf7-s-v2-t annyira nem konzumbeteg ötlet. az új gép mondhatni tökéletes
volt a hang szemponjtából. a visító raid 0 után a notivinyó nagyon
csendes volt, post csippanás nélkül gyakorlatilag gond volt rájönni
megy-e a gép éppen. mivel ez szerverként folyamatosan működõtt, ez
utóbbi nem zavart különösen, sõt. elértem azt, amiért elõzõleg már
csaknem egy évtizede küzdöttem: a néma és takarékos gépet.
e tájban kezdõdött el a power ledek egyfajta robbanása, korábban sosem
látott teljesítményű modulok váltak elérhetõvé. olyan modulok, amikkel
reálisnak tűnt akár a 300w-os halogén kiváltása is. a ledekrõl ismert,
hogy alapvetõen kisfeszültségű egyenárammal működnek, pont olyasmivel,
mint ami a pc-ben is lakik. kezdett összeállni egy konkrétabb kép egy
kisfogyasztású szerverrõl, ami nem mellékesen a lakás világítását is
hajthatná.
ez az ötlet még kissé gyenge lábakon állt, de az alapelv az volt, hogy
a 230v-os led meghajtók valószínűleg nem tudnak 85% hatásfokot, mint
akkor egyes válogatott pc tápok. további érv volt a megoldás mellett,
hogy már a kettõvel ezelõtti szerver megoldásban is a pc tápjáról ment
az adsl modem, és késõbb a monitor is. ez utóbbi mondjuk csak addig,
amíg át nem hajtottam rajta a 12 ampert egy véletlen polaritáscserével.
az elv ettõl függetlenül korábban már bizonyította életképességét és
egyszerűségét (nincsen ugye adapter minden vacak dobozhoz). hozzáteszem
akkor még nagyon keveset tudtam a ledek tulajdonságairól.
mivel okafogyottá vált a gép további némítgatása, a ledeknek szenteltem
az idõmet. elsõdlegesen a nappaliban lévõ halogén lámpa kiváltása volt
a cél, ezért az elsõ választás egy méretes, 2400lm@30w modulra esett,
ami akkor sajnos csak természetes fehérben volt elérhetõ. ez a
színhõmérséklet a hagyományos izzók melegfehér fényével szemben kicsit
ridegnek hat, kicsit hasonló a neoncsövek fényéhez. azóta már dunát
lehet rekeszteni mindenféle kivitelű melegfehér ledekkel is, akkoriban
a kínálat még elég szűkös volt.
ez a led modul finoman szólva is ütõs, a 2400 lm fényerõ
nagyságrendileg a 240w hagyományosnak feleltethetõ meg. itt szándékosan
nagyolom el, a 100w izzó = 1000lm jó kiindulási alap ha az ember egy
adott led fényerejére kíváncsi. ebbõl (mégegyszer: közelítõleg) olyan
is lejön, hogy 40w izzó = 400lm, 60w izzó = 600lm. ha az ember a ledes
webshopban nézelõdik, akkor egy 600lm-es ledtõl nagyjából egy
hagyományos 60w izzó fényereje lesz elvárható.
ez a 2400lm tehát nem piskóta, a ledek 30w teljesítményen még a magas
hatásfok ellenére is nagyon melegszenek. a hagyományos izzók tizenpár
lm/w értéke helyett itt 80lm/w-ról beszélünk, de ez még mindig messze
van az elméleti maximumtól. egy 30w-ot fogyasztó led lámpa a
teljesítménye jelentõs részét még mindig nem fénnyé
alakítja, hanem elmelegíti. ez nem volt újdonság, ezt a 30w modellt
eleve aktív hűtésre találták ki. nekem azonban megtetszett az ugyanitt
kapható (eredetiteg gondolom cpu) borda,
és
úgy
gondoltam
hátha
sikerül
kihajtani
passzívan
is.
a led modul hõvezetõ pasztával és kb facsavarokkal van ráfeszítve a
bordára. a led 230v-os drivere 16 voltos feszültséget ad a lednek,
sajnos 12v-on meg se nyikkan. mondjuk ez várható volt. mindenesetre a
hõmérések azt mutatták, hogy teljesen szabadon és függõleges bordákkal
a led maghõmérséklete megáll 95 fok körül. ez a 95 fok elég sok, ilyen
melegben már élettartam-csökkenéssel kell számolni. a jellemzõ maximum
80 fok körül van. persze mára ez már nem feltétlen igaz, a gyártókat
nyomják a nagyobb hõtűrés felé keményen.
érdemes megnézni egyébként a borda kialakítását, én azóta sem találtam
ennél alkalmasabb kialakítást passzív üzemre. ritkás bordák, fõ ágakkal
és azokból egyenes hõleadó lemezekkel. legalább ilyen fontos jellemzõje
a bordának, hogy pont rámegy a "lift" cukros ital 2,5 literes pet
palackja. röhögtem magamban a teszkóban jól, hogy milyen frappáns
szempontok szerint választok üdítõt. a pet palack teljes egyforma
átmérõjű részébõl egy kis kéményt fabrikáltam, és egy huszárvágással
beledobtam az állólámpába.
ezeket meg kidobtam ugyaninnen.
szóval ennek az elsõ lednek még nem sok köze volt a 12v
rendszerhez.
mindazonáltal lenyűgözött a teljesítmény és a hatásfok, és tudtam hogy
nem vagyok messze a kívánatos 12v tápfeszültségtõl. a következõ amit
kipróbáltam a 20w kategória volt, már elvileg melegfehér színben. sok
reményt nem fűztem hozzá hogy a 20w-os modul már elindul majd 12v
körül, de ki akartam próbálni. külön bordát sem rendeltem hozzá, végül
a faligép valaha szebb napokat megélt passzív bordájával szereltem
össze, majd fellógattam műszerdobozostól a gyerekszobában.
amellett, hogy a képen épp hõmérõ is van (és szigszalag
még nincs)
nincs mit szépíteni, nem kicsit lett ronda a csillár. kábé mintha a
kon-tiki összeütközött volna a borggal. a helyzetet tovább rontotta az
az apróság, hogy szép melegfehér szín helyett a ledeknek zöldes
mocsársárga fénye volt (lásd a kép egészen színhű), ami fõleg a másik
szobában világító hideg 30w led fényéhez képest (és zöld oldalfalakkal)
volt durva. természetesen nem indultak még el ezek sem 12v-on. tesztnek
jó volt, a ledek azóta is napi használatban vannak kültéri reflektor
gyanánt.
végül (ahogy az a számolásokból várható is volt) a 10w-os ledek lettek
azok, amik egyrészt elég méretesek (60w-nak megfelelõ fény), még
passzívan hűthetõk és közvetlen(ebb)ül (azaz step-up konverzió nélkül)
hajthatók 12v-ról. azért nem közvetlen hajtásról van szó, mert ezek a
ledek minden esetben áramkorláttal mennek. az elektronika pwm-mel
megszaggatja a bemenetet, hogy átlagban csak a névleges áram tudjon
átfolyni. az elsõ 12v ledem véletlenül szintén hidegfehér (pontosabban
természetes fehér) lett. miután egy pillanatra kipróbáltam a vadiúj fsp
zen 400 12v dugaszáról és világított egybõl vettem hozzá egy 12v 700ma
drivert is. és lõn:
talán látszik, hogy ezek a dc driverek szinte nem is
állnak semmilyen
alkatrészbõl, és egyátalán nem melegszenek. mivel hirtelen nem tudtam
mit kezdeni a hidegfehér leddel leendõ fõ fényforrás részeként, úgy
gondoltam eszkábálok egy önhűtésű led villanykörtét. levágtam egy
különösen ritkás (pre-pentium) cpu borda 2 centis darabját, és köré
melegítettem egy plexi burkolatot. talán látszik a kialakítás lényege,
a levegõ csak a bordán keresztül lép be, majd a kéményen távozik. a cél
a borda jobb hűtése a kényszeráramlás révén.
mivel a mért hõmérsékletek rendben voltak, gondoltam
kihasználom a
már-már penetránsan erõs fényt valami jópofára. úgy döntöttem, hogy az
amúgy is dekorációs célokat szolgáló (és amúgy is épp kiégett) tiffany
lámpát dobom vele fel. szerintem jó lett, bár kicsit sok a belsõ
visszaverõdés. meg kicsit diszko
dancinges is lett a fénycsíkkal. mindegy, ezt a dolgot már zsebben
éreztem, ez lett az elsõ erõs ledes fényforrás amit már lehetséges volt
pc tápról hajtani.
oké, a felsõ határ nagyjából megvolt, a 10w power ledek
reális "60w
izzó" alternatívának tűntek. mindjárt lerántom a leplet a végleges
megoldásról, de elõbb nézzük a többit. kíváncsi lettem ugyanis a kisebb
teljesítményű smd ledekre is, így röviddel ezután beszereztem egy pár
3w és 1,5w névleges jószágot, mindkettõt g4 lábakkal. a 3w-os egy
relatíve ritka, erõs kialakítás, 16 db 5050-es smd modullal. ennek még
kis lábai is vannak a megfelelõ hűtés miatt, de én egyébként sem
terveztem kis, zárt térben hajtani õket.
ebbõl lett az állólámpa másodlagos lámpája, ez a plafon
felé fordítva
kellemes háttérvilágítás esti tévézéshez (asszem 260lm). ugyanebbõl
használtam fel 4 db-ot a konyha teljes és kitűnõ bevilágítására,
mindenféle keret meg doboz nélkül csak fel lettek erõsítve az alsó
szegélyléc alá. van, amelyik naponta kapja a kávéfõzõt és a fritõzt
felváltva, és köszöni jól van. persze manapság dunát lehet rekeszteni a
3528-as meg másmilyen szalagokkal, konyhába, fürdõbe azok még
üzembiztosabbak. ugyanez a 3w modul került a háló olvasólámpáiba is.
láthatóan némi árnyékot vet az eredeti foglalat, de nem akartam
szétbarmolni a falikart.
de ugyanígy lehet ezekbõl szép szimbolikusosat is.
ahogy látható ezek pillekönnyű darabok, egy kis drót is
elég a
megfelelõ pozícionáláshoz. ezt a jó tulajdonságot használtam fel a
kinti lámpák szerelésénél is, a megfelelõ szögű besugárzáshoz és a holt
tér minimalizálásához ott lámpánként két panelre volt szükség. a két
panel egymáshoz képesti helyzetét egyszerűen az elõzõleg finoman
irányba hajlított, majd a sorkapcsokba feszített lábak rögzítik, a
sorkapcsokat pedig csak egy megfelelõen merev drót tartja irányban. ide
már túlzás lett volna a lámpánként 2 x 3w, ezért a 1,5w körüli, 3528-as
megoldást
építettem be. valahogy így:
a 1,5w és 3w modulokkal gyakorlatilag minden, a "60w
izzó"-nál kisebb
fényigényt ki tudtam elégíteni a lakásban és akörül. a méretek
minimálisak, az elektronika a nyák hátulján szintén minimális. a kis
modulok polaritásérzéketlenek és elvileg 10-30v-ig bármilyen fesszel
hajthatók. hozzáteszem jó fogyasztásnáciként néha rémálmaim vannak az
egyenirányító híd tök felesleges vesztesége miatt. természetesen az
ebayen manapság biztosan olcsóbban lehet megkapni, mint amennyiért én
anno beszereztem a modulokat.
|